Quote by Brent Weeks

“A fájdalom, amit érzel a gyengeség, amint elhagyja a szívedet. A téveszmék elmúltának fájdalma. Nincs magasabb rendű eszme. Nincsenek istenek. Nincsenek bírák, akik ítélkeznek jó és rossz felett. Nem kérlek, hogy szeresd a valóságot. Csak azt kérem, hogy légy elég erős szembenézni vele. Semmi sincs ezen kívül. Csak a tökéletesség van, amit azzal érünk el, hogy magunk leszünk a fegyver, amely erős és könyörtelen, mint egy kard az árnyak között. Az életben nincs eredendően jó. Az élet önmagában semmi. Csak egy jelzőcölöp, ami bizonyítja, hogy ki nyer. És mi nyerünk. Mindig mi nyerünk. Semmi más nincs, csak a győzelem. Még a győzelem sem jelent semmit. Győzünk, mert veszíteni sértés. A cél nem szentesíti az eszközt. Az eszköz nem szentesíti a célt. Nincs senki, aki felé szentesíteni kellene. Nincs szentesítés. Tudod, hány embert öltem meg? … Tudtam valaha. Emlékeztem mindenki nevére, akit nem csatában öltem meg. Aztán túl sokan lettek. Már csak a számukra emlékeztem. Aztán már csak az ártatlanokra. Végül őket is elfelejtettem. Tudod, milyen büntetést kellett elszenvednem a tetteimért, a bűneimért? Semmilyet. Egy igazságos univerzum nem tűrné meg a létezésemet.”

Quote by Brent Weeks