“...a hullámok monoton bukdosása a parton, mely többnyire ütemesen s megnyugtatóan kísérte gondolatait, ahogy ott ült gyermekei körében, már-már vigasztaló ritmust verve, s akár ha a természet hajtogatná egy régi-régi bölcsődal szavaival: "Nem hagylak el - megvédelek...", máskor viszont hirtelen, váratlanul, s főleg ha figyelme elterelődött épp a pillanatnyi teendőről, mintha egyáltalán nem sugallt volna ily vigaszos jelentést, nem, de mint kísérteties dobok pergése, szólt az élet mértékeiről, hogy aki hallja, a pusztulásra gondoljon, itt e szigetére, a tenger ölén, s őt magát arra figyelmezteti, hogy napjai hiába telnek hol ezzel, hol azzal a valóságos kis teendővel, anyagtalanok csak, mint a szivárvány - ez a monotonság, mely tompán rejlezett eleddig más hangok mögé, most egyszerre ott dübörgött, mint hatalmas üregben, a fülében, s ő maga óhatatlan borzadállyal kapta fel nyomban a fejét.”
Quote by Virginia Woolf
Book:To the Lighthouse
Work
To the Lighthouse
A classic work of modernist literature, the novel delves into the complexities of human relationships and the internal struggles of its characters through the lens of a family's summer vacation at a lighthouse. more
Author
You May Also Like
Source: To the Lighthouse
Source: To the Lighthouse
“Van, ahogy van, a dolog most már valahogy biztos csakugyan van.”
Source: To the Lighthouse
Source: To the Lighthouse
“...kardjának élét az élet felé fordítva...”
Source: To the Lighthouse
“S úgy érezte, megint kettesben, szemtől szembe kerültek, ő maga s ellenfele, az élet.”
Source: To the Lighthouse
“Mint minden érzés, mely felénk irányul, gondolta Mrs. Ramsey, ez is csak szomorúságot okozhat.”
Source: To the Lighthouse
Source: To the Lighthouse
Source: Survival of the Richest: Escape Fantasies of the Tech Billionaires
