“Meg kellett szoknom, hogy át kell gondolni, mit árulok el a partneremről, hogy hogyan viselkedem nyilvánosan. Nem azért, mert szégyenlős voltam – feszengtem persze egy kicsit, de nem próbáltam titkolni a kapcsolataimat –, csak hát az akkori barátnőm, Kátya teljesen leszbofób volt. A barátai közül szinte senki sem tudott a kapcsolatunkról. (...) Követtem őt, mint egy kiskutya, a tenyeremen akartam őt hordozni, összevissza akartam őt csókolgatni, kényeztetni akartam minden egyes pillanatban. Ő meg semmibe vett engem.”
Book:Wound